Információk


Infravető - Szente Péter Optikus Infravetője 850 60 mv

99.645Ft  84.434Ft

Infravörös fényvető

 

Irta: Szente Péter

 

A maradékerősitésű éjjellátó távcsövek kiegészítő tartozéka az infravörös fényvető mellyel gyenge látásviszonyoknál megvilágíthatjuk a céltárgyat. Használata elsősorban akkor szükséges amikor az éjjellátó távcsövük a természetből nem képes annyi maradékfényt összegyüjteni ( csillag és holdfény ) ami a jó képminőség eléréséhez szükséges. A jobb minőségű érzékenyebb elektronoptikai képátalakítóval ( képcsővel ) szerelt éjjellátóknál minimális természetes fény is elegendő a jó képminőséghez, míg a gyengébb változatoknál kikerülhetetlen a fényvető használata. Fényvető működési elve szerint lehet lézer,leddiódás vagy különleges izzólámpás. A legtöbb fényvető a diódánál minimális vagy az emberi szem számára teljesen láthatatlan fény ad ki, ezért sokan hajlamosak bátran belenézni.A fényvetőkről fontos tudni, hogy a szemre veszélyesek ezért használatuk során fokozott elővigyázatosság szükséges. A közelről nézegetett láthatatlan vagy gyengének tűnő fény ( elsösorba a lézer ) maradandó szemsérülést vagy vakságot is okozhat. Ezért a figyelmesebb gyártók a termékük oldalát figyelmeztető felírattal látják el. A jobb gyártók termékeiket ellátják kis működést visszejelző leddel, ami a használatot nagymértékben segíti. A LED-dióda alapú infravörös fényvetők használata veszélytelenebb de teljesítményük jelentősen elmarad a lézeres változathoz képest. Ennek oka a két alkatrész működési elvéből adódik, a LED kb. 5x szélesebb spektrumban sugározza le a kimeneti optikai teljesítményt mind a lézer dióda. A 100 mW lézer az kb. 500 mW leddiódás fényvető teljesítményével azonos, ezért a termékeken szereplő és teljesítményben megegyező felirat vásárlásnál megtévesztő lehet. Hullámhossz: A hullámhossz legelterjedtebb egysége a világitástechnikában 1 nanométerben ( nm ) A fény az emberi szem számára érzékelhető elektromos sugárzás, amely a szemben fényérzetet kelt, és ez által látható.

 

 - 2 -

 

Fizikai értelemben a fény egy olyan elektromágneses sugárzást képvisel, mely egy fényforrásból kiindulva hullámok formájában minden irányba azonos mértékben terjed. A hullámok hosszukban különböznek, és az emberi szem ezeket csak 380-tól (ibolya/kék) 720 Nm-ig (piros) terjedő tartományban észleli, ahol ez a hullámhossz tartomány látható fényként érzékelődik.A látható tartományba eső, különböző hullámhosszuságú fény szemünkbe jutva látáskor különböző színérzetet kelt. A különböző hullámhosszúságú látható sugarakra szemünk érzékenysége más és más. Tehát nemcsak attól függően érzékeli a fényforrás által kibocsájtott fénysűrüséget,mekkora kisugárzott teljesítménye, hanem attól is, hogy milyen a színösszetétele, hullámhossza. A piros és ibolyakéken túl láthatatlan fényhullámok léteznek, ahol a hosszabb hullámhosszok az infravörös sugárzásba mennek át. Ilyenfajta hullámhosszok nem idéznek elő fényérzékelést, nem láthatók csak biológiai kihatásai vannak mint pl.: melegérzet. Itt értük el az éjjellátók által használt 720 nm feletti hullámhosszhoz. Az emberi szem az éjszakai látáshoz nem alkalmazkodott így a hagyományos mechanikai és optikai irányzékokkal szemben az éjjellátó készülékekkel történő célbevétel vagy megfigyelés óriási előnynek számított és számít ma is. A legnagyobb előrehaladást az jelentette, amikor a fejlesztők rájöttek arra,hogy az infravörös sugárzás fizikai tulajdonságai lényegében megegyeznek a látható sugarakkal, a különbség csak az, hogy az emberi szem nem képes érzékelni őket. Az éjjállátók „agya” az elektronoptikai képátalakító amely képes az infravörös sugarakat látható sugarakká átalakítani, viszont gondot okozott az, hogy sok berendezés nem rendelkezett kellő érzékenységgel. Ezt a műszaki problémát úgy küszöbölték ki, hogy előbb a céltárgyat infravörös sugárvetővel világították meg és elektronoptikai átalakító már a fényvető által kibocsájtott és a a céltárgyról visszaverődő infravörös sugarakat érzékelte. Az emberi szemhez hasonlóan az éjjállátok sem látnak minden hullámhosszúságú fényt ezért aktiv, passziv és digitális csoportokra kategórizálták őket. Általánosan elmodható, hogy a legújabb fejlesztésű digitális távcsővek melyekbe különböző érzékenységű CCD chipet szerelnek nagyon jól reagálnak szinte minden hullámhosszra. A legtöbb gyártó itt már megadja a műszaki paraméterek között azt a javasolt hullámhossz adatot is, amelyet az adott készülék legjobban hasznosítani tud.

 

 - 3 -

 

Aktív, melyeket szoktán 0 generációs készülékeknek is nevezni kizárólag csak a nagyon magas hullámhosszot látják, ami 980-1000 nm közötti. Speciális tulajdonságuk, hogy csak a magas hullámhosszú fényvetővel megvilágított területet látják és nem a környezetből összegyüjtött maradékfényeket használják fel. Az aktív készülékekhez gyártott és használt alacsonyabb hullámhosszon dolgozó fényvetők fényét nem, vagy csak nagyon gyengén érzékleik. Passzív a polgári használatban is legelterjedtebb készülékek a generáció I, II, III .Nagy előnyük, hogy a természetből képesek a maradékfény összegyűjtésére. Ha ez nincs, akkor az elektronoptikai képátalakító cső típusa és érzékenysége alapján szüksége van a különböző teljesítményű és hullámhosszúságú fényforrásra. A hullámhosszgörbét áttanulmányozva láthatjuk, hogy mekkora az a legmagasabb hullámhossz, amelynek 100% -át még feltudják használni, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez kevesebb mint 900 nanométer. A 900 nanométertől minél magasabb a fényvető által kisugárzott hullámhosz, a távcsövön keresztül látható fénykorongot annál gyengébbnek és halványabbnak érzékeljük. Összegzésül: -digitális készülékeknél törekedni kell a lehetőségek szerinti legmagasabb hullámhosszra ,de a gyártó álltal javasolt értéket figyelembe vételével. -aktív készülékek csak a speciálisan hozzájuk gyártott, vagy a nagyon magas hullámhosszot látják, ( 980-1000 nm ) ezért a fényvető beszerzése nehézkesebb, költségesebb. - passzív készülékeknél a legnagyobb választék, beszerzésük egyszerűbb, javasolt a 800-tól a 900 nm hullámhosszig dolgozó fényvetők beszerzése. Fókuszálás: A fókuszálás a kivilágítás szögének változtatását jelenti a dióda felőli oldalon. Itt tudjuk azt szabályozni, hogy mekkora legyen a távcső látómezejében a fényvető fénykorongja. Ha kisebbre állítjuk a fókuszt azzal a fényvető teljesítményét növelni lehet, mert messzebbre eltudunk világítani. A nagyon kicsi pontra összefókuszált fényforrás viszont a távcsővben lévő képcsőnek nem előnyös. Gyakorlatban a távcső látómezejével azonos nagyságra érdemes állitani. Itt fontos megemlíteni azt, hogy az a legelőnyösebb az ha a dióda kilépő szöge 25 fokos.

 

 - 4 -

 

Ez azt jelenit, hogy a fényvető álltal kisugárzott fény kör alakú. A kör alakot egységesen minden irányba egyenlően lehet nyitni vagy zárni, így távcsövönk látómezejével azonos nagyságra tudjuk állítani. Az ettől eltért forma ( téglalap, kocka ) sok szempontból nem előnyös pl. nem azonos a távcső kör alakú látómezejével, ami használat alatt sokszor szokatlan, fókuszáláskor is egy irányba, legtöbbször csak vízszintesen változik. Kimenő teljesítmény ( mW ) A gyártók ezt a teljeítményt miliwatban ( mW) adják meg. A legtöbb esetben itt a felhasználók a lehetőségek szerinti legnagyobbat próbálják választani. Fontos, a már korábban említett dióda típusa ( lézer vagy leddióda ) mert ez gyakorlatban nagy különbségeket képes produkálni. Egységesen elmondható, hogy minél magasabb a fényvető kimenő teljesítménye annál messzebbre tudunk elvilágítani, jobb élesebb és kontrasztosabb képet kapunk. A nagy kimenő teljesítmény előnyeit figyelembe véve, választásunk előtt a gyakorlatban előforduló hátrányait is meg kell említenünk. A nagy teljesítmény esetében a leggyakrabban előforduló hátrány: - felhasználó balesetveszélye amikor bátran belenézve akár maradandó szemsérülést vagy vakságot is szenvedhet - távcső képcső sérülésének veszélye, amikor a nagy kimenő teljesítmény közeli tárgyakról pl. leslábáról, belógó faágról visszaverődik. - vad azonnali reagálása, elugrása ami a nagy kimenő teljesítményeknél nagyon gyakran előfordul. Megoldás lehet a lézer dióda esetén a kimenő teljesítmény kb. 200 mW-ban való maximálása, a teljesítmény több fokozatban vagy fokozatmentesen való állításának lehetősége. Legtöbbször elhangzott kérdés, melyik a legjobb fényvető? Arra, hogy ezt megtudjuk válaszolni nagyon sok szempontot figyelembe kell vegyünk pl. a távcsövünk típusát, minőségét a benne lévő elektronoptikai képalkotó vagyis a képcső érzékenységét, digitális távcső esetén a CCD minőségét, a távcső nagyítását, vadászterület zavartságát, távolságot amire használni szeretnék és lehetőségeinket a vételár kifizetésénél.

 - 5 -

A fényvető kiválasztásánál mindenképpen előnyös szempont a minél magasabb hullámhossz, változtatható kimenő teljesítmény ( lézer dióda esetén kb. 200 mw), kör alakú fénykorong nagy határok közötti fókuszálás lehetősége, külső hatásoknak és az időjárásnak is ellenálló jó tömítettségű erős ház, a működést visszajelző led, felfogatás lehetősége, vételár, garancia és az esetleges javításnál az alkatrész utánpótlás.